multiblog.hu család tagja

Teke.hu

Aszfaltteke

Az aszfalttekézés elsősorban Európában terjedt el, annak is a keleti országaiban. Elnevezését a pálya talajának anyagával lehet magyarázni. Bár az aszfaltborítás mellett ma már műanyag borítású pályákkal találkozunk, az aszfalt elnevezést továbbra is használják.

A versenyek jellege

A teke versenysport, amelyben a versenyzők minél több bábu ledöntésére törekszenek azért, hogy ellenfelükkel szemben a győzelmet megszerezzék.

A tekeversenyek lehetnek

  • egyéni versenyek: a versenyzők eredményeit külön-külön számítják;
  • csapatversenyek: a versenyzők által elért eredményeket együttesen, mint az egész csapat eredményét számítják;
  • páros versenyek (férfi páros, női páros és vegyes páros) alkalmával a párok eredményeit külön-külön számítják;
  • páros csapatversenyek: a versenyzők elért eredményeit páronként is beszámítják.

A versenyek neme

A tekeversenyek rendezhetők:

  • felnőtt nők;
  • felnőtt férfiak;
  • ifjúsági lányok;
  • ifjúsági fiúk;
  • serdülő lányok;
  • serdülő fiúk számára.

A női és a férfi versenyeket külön csoportokban kell megrendezni. Nők és férfiak egymás ellen nem mérkőzhetnek. Kivételes esetekben – külön engedéllyel – női versenyző szerepelhet 100 gurításos, férfi csapatversenyben is.

A versenyzők száma

Az ország területén rendezett felnőtt és ifjúsági (női és férfi) csapatbajnoki mérkőzések különböző létszámú – 6, 4, 2 fős – csapatokkal rendezhetők, amelyek létszámát a mindenkori versenykiírás tartalmazza.

Nemzetek közötti versenyeken (világ- és Európa-bajnokságokon) az előírt csapatlétszám 6 fő + 1 tartalék.

A tekézés eszközei

A tekézés eszközein általában a következőket értjük:

  • pálya és felszerelései;
  • bábuk;
  • golyó;
  • sportöltözék.

A pályatest méretei

A pálya alapozása a legfontosabb meghatározója a pálya időtálló minőségének, ezért különös gonddal kell azt elvégezni. Célszerű a pálya alapját 10–20 cm vastag vasbetonból csinálni.

A gurítófelület burkolata aszfalt, vagy műanyag lehet. Az aszfaltréteg vastagsága 40 mm, felülete sima és tompa fényű (tükrözésmentes). A műanyag réteg vastagsága 3,5 mm, felülete nem vakíthat. A műanyag borításnak számos előnye van, elsősorban az, hogy a pályatest nem kopik, nem csatornásodik. A technológiából adódóan vízszintesen teríthető, a pálya nem „húz”.

A tekegolyó

Ma már általában homogén műanyagból préselt golyókat gyártanak. A verseny csak olyan golyókkal rendezhető, amelynek 16 cm az átmérője és 2,8–2,9 kg súlyhatárok közé esik. Felülete sima, jól fogható, csúszásmentes, színe egyszerű kék, barna, zöld vagy piros.

A bábuk

A tekebábu homogén anyagból, ma már általában csak műanyagból készül.

Egy bábukészlet 8 rendes bábuból és 1 királybábuból áll. Formáját és méretét pontosan meghatározzák a szabályok.

A bábuk elhelyezése az alapnégyzeten

A sportöltözék:

  • gumitalpú sportcipő, fehér zokni;
  • rövid vagy hosszú sportnadrág;
  • mez;
  • melegítőruha.

A tekézés alapelemei

A golyó fogása

A golyót a tenyérben kell elhelyezni, a biztonságos tartás és fogás érdekében az ujjakat szét kell nyitni. A stabilitást biztosítja, ha a másik kéz oldalról támasztja a golyót, miközben a golyót tartó kar könyökben hajlítva van.

A versenyző a fogással a tekegolyót maga előtt tartva zárt állásban a dobódeszka elejére áll.

Lendületvétel, nekifutás

A lendületvétel célja a tekegolyó felgyorsításának növelése. A lendületvétel fokozatosan gyorsuló legyen. A lendületvétel (a roham) végrehajtásának kétféle módját ismerjük:

  • háromlépéses nekifutás;
  • négylépéses nekifutás.

A háromlépéses nekifutás

Ez azt jelenti, hogy a versenyző a rohamot a dobó kézzel ellentétes lábbal kezdi meg; második lépése már gyorsabb és a tekegolyó a karnyújtással lefelé-hátrafelé megkezdi a csípő mögé történő lekészítést. A harmadik lépésnél a golyó már a csípő mögött van, miközben ez a lépés hosszabb, nyújtottabb, a kitámasztás támadóállásban történik, törzsdöntéssel előre. A kitámasztást az első lépést végrehajtó láb végzi.

A négylépéses nekifutás

Lényege: a golyó felgyorsítására egy lépéssel több út áll rendelkezésre. Ebben az esetben a golyót tartó kézzel azonos oldalú láb indul elsőnek, amelyet egy második, gyorsabb lépés követ. A harmadik–negyedik lépés azonos az előző indulási móddal. Az eltérés abban mutatkozik, hogy a negyedik lépésnél a kitámasztó láb a dobó karral azonos oldalú. A kidobás előtt fontos, hogy a golyót minél közelebb „tegye” le a dobódeszkára, mégpedig úgy, hogy az ne pattogjon.

A golyó kigurítása

A tekézés legfontosabb technikai részlete. Itt kapja meg a golyó a kidobás sebességét és irányát. A kigurítás után a találat eredményességét a versenyző már nem tudja befolyásolni, a többi már a golyó dolga. Newton második alapvető fizikai törvénye érvényesül. E törvényszerűség figyelembevételével fontos, hogy a játékos milyen irányra áll fel – különösen tarolásnál.

A dobásról általában

Tekesportban a dobások két fajtáját alkalmazzák a versenyeken:

  • teli dobás;
  • tarolás.

teli dobásnál a versenyzők minden dobásnál 9 bábura dobnak, s minden egyes dobás után a 9 bábut felállítják.

Tarolásnál, ha a versenyző egy golyóval nem dönti le mind a 9 bábut, úgy a bontás után kénytelen a megmaradt állást (bábut vagy bábukat) ledönteni. Ekkor a versenyző tarol. Tiszta tarolás az a játékforma, amikor a bábut csak akkor állítják fel ismét teljes számban, ha a versenyző már mind leütötte.

Versenyen meghatározott számú teli dobás és tarolás van. A verseny mindig teli dobással kezdődik, melyet ugyanannyi számú tarolás követ. Pl.: 25–25 vagy 50–50 teli, illetve tarolás.

A gurítás végrehajtása

  • A gurítást (nekifutást) játéktéren kell végrehajtani, amelyet határvonalakkal jelölnek.
  • A versenyzés ideje alatt a játékos csak a játéktéren tartózkodhat, azt csak kivételes esetben, a versenybíró engedélyével hagyhatja el.
  • A golyó kigurítását a versenyzőnek több lépéses nekifutással, egymást bevárva (felváltva) szabályszerűen kell végrehajtani. Előnyt mindig a páratlan számú pályán lévő versenyző élvez.
  • A golyónak először a gurítódeszkát kell érintenie.
  • Gurítás közben nem lehet a pályát és tartozékait kézzel, térddel vagy lábbal érinteni, kapaszkodnia, továbbá gurítás után tilos támaszkodnia, illetve bárminek nekidőlnie a versenyzőnek.
  • A golyó elgurítása után tilos a golyó haladását és becsapódását sportszerűtlennek ható kéz-, láb- vagy egyéb testmozdulattal kísérni.
  • Nem szabad a versenyzőnek addig visszafordulnia, amíg a golyó a bábállásba be nem csapódik.
  • A golyó biztos kézbentartására – spray kivételével – bedörzsölő szer alkalmazható.

Szabálytalanságok és azok elbírálása

  • Szabálytalannak minősítendő, ha a versenyző a visszaérkező golyóra vár, a mozgásban lévő golyót elkapja. Saját tekegolyó használata nem megengedhető.
  • Sportszerűtlen a versenyző magatartása, ha szándékosan zavarja, vagy akadályozza ellenfelét a versenyzésben (pl. egyszerre történő nekifutás és gurítás, hangos beszéd az edzőhöz, nézőkhöz, káromkodás), ha nem ismeri el a bírói döntést.
  • A gurítás szabálytalan végrehajtását, valamint a versenyző szabályellenes és sportszerűtlen magatartását a versenybírónak büntetni kell. Ezek az esetek a következők:
    • határvonalak túllépése (belépés, átlépés);
    • a golyó kigurításkor először a gurítódeszka előtt vagy mellette ér talajt
    • (hosszú gurítás);
    • a pálya tartozékainak érintése kézzel, vagy lábbal;
    • kapaszkodás;
    • támaszkodás;
    • a játéktér engedély nélküli elhagyása (ez nem vonatkozik a golyó kivétele céljából történő kilépésre, ezt a versenybíró állapítja meg).
  • Ha a fenti esetek közül bármelyiket elköveti a versenyző, a versenybíró egyszeri figyelmeztetéssel büntet a gurítás egyidejű értékelése mellett. A versenybírónak, hogy a figyelmeztetés egyértelmű legyen, sárga lapot kell felmutatnia. Ezzel egyidőben a versenyzővel közölni kell, hogy milyen szabálytalanságot követett el. A figyelmeztetést a versenybírói jegyzetre rá kell vezetni.
  • Ha az egyszeri figyelmeztetés után ugyanaz a versenyző újabb szabálysértést követ el, vagy ismételten sportszerűtlen magatartást tanúsít, a versenybírónak sárga és piros lapot kell felmutatnia, és egyidejűleg azzal kell büntetni a versenyzőt, hogy a végrehajtott gurítást nullával értékeli. A versenybíró ilyenkor beírja a jegyzőkönyvbe az ütött bábuk számát és azt X-szel áthúzza. Tarolásnál a nullával értékelt gurítás után, az állva maradt bábukra folytatandó a versenyzés. Ha a versenyző a szabálytalanságot, illetve a sportszerűtlenséget a golyó kigurítása előtt követte el, csak a következő gurítást kell értékelni, a gurítás helyére X-et kell írni és a gurítás számát eggyel növelni.
  • Figyelmeztetés után sárga lapot kell a versenyzőnek felmutatni, ha a golyót ismételten elhamarkodottan gurította ki, az automata állítóberendezésnél nem várja meg a zöld jelzést. A gurítást akkor kell ismételni, ha a dőlt bábuk száma nem állapítható meg (ha az automata megkezdte a bábuk felhúzását).
  • A piros lap felmutatásával azonnal ki kell zárni a versenyzésből azt, aki feltűnően durva szabálytalanságot követ el, vagy fegyelmezetlen magatartást (tettlegességet, súlyos sértést) tanúsít. A kizárt versenyző helyén a tartalék versenyző – ha még nem történt csere a mérkőzés folyamán – azonnal beállva folytathatja a versenyzést.

A találatok és gurítások értékelése

  • Érvényes találatnak számít minden olyan döntött bábu, amelyet akár a golyó közvetlenül, akár az eldőlő bábu döntött el. Kézi állítás esetében érvényes találatnak számít az a bábu, amely a golyó becsapódása után – a versenybíró megítélése szerint – kerethelyéről kimozdult és nem dőlt el. Az ilyen bábut a versenybírónak meg kell tekinteni.
  • Nem számít érvényes találatnak az olyan bábu, amelyet a golyófogó árokból visszapattanó golyó dönt el. Sikertelen gurításnak számít és nullával értékelendő, ha a golyó először az oldalfalat érinti, és nem talál el bábut (üres gurítás).
  • Érvényes gurításnak számít, ha a versenyző alapállásba helyezkedéskor elejti a golyót és az a játékteret a bábuállás felé elhagyja.
  • Nem számít érvényes gurításnak, ha a versenyző gurításhoz készülődés közben elejti a golyót, de az nem hagyja el a játékteret a bábuállás felé. Ez azt is jelenti, hogy a versenyző gurítás előtt többször is érintkezhet a golyóval, illetve a gurítódeszkával.
  • Nem számít érvényes gurításnak, ha a golyó kigurítása után, de még a bábura történő becsapódás előtt valamelyik bábu eldől. Ilyen esetben a gurítást meg kell ismételni.
  • Megismétlendő az a gurítás is, ha a versenyzőt gurítás közben, bármely rajta kívül álló ok, vagy körülmény zavarta, illetve gátolta a gurítás végrehajtását.

Az eredmények megállapítása, vezetése és értékelése

  • Minden érvényesen ütött bábu akár teligurításnál, akár tarolásnál egy pontot (fát) jelent. Az elért pontok összességükben adják az eredményt.
  • Az eredményt a versenybíró állapítja meg és rögzíti.
  • Automata berendezéssel ellátott pályán elsősorban azt az eredményt kell figyelni, amit a berendezés mutat, de a feltűnően hibás, eltérő eredményeket a versenybíró köteles módosítani.
  • Kézi állítású pályán a kézi kezelésű eredményjelzőn a tízes sorok utolsó, vagyis a 10. gurításnak az eredményét is jelezni kell.
  • A versenybírónak minden gurítás eredményét jegyeznie kell, még az automata berendezéssel ellátott pályán (áramkimaradás, műszaki hiba stb.) is.
  • A versenyek eredményét versenyjegyzőkönyvbe kell rögzíteni, amelyet a MTSZ rendszeresített. A jegyzőkönyvet a versenyt rendező szervnek kell kiállítania pontosan, hibátlanul és olvasható aláírásokkal kell ellátni.
  • Csapatbajnoki mérkőzések versenyjegyzőkönyveibe elegendő versenyzőként 100, vagy 200 vegyes gurítás végeredményét feltüntetni. Ezeket az eredményeket, valamint a megszerzett egyéni jutalompontokat a mérkőzés végén, mert a versenybíróság ezt fogadja el hivatalosnak, ellenőrizni kell. A reklamációkat a helyszínen kell megtenni és tisztázni.
  • Egyéni és páros versenyen a versenyzők által elért pontok (fák) nagyságrendje (eredménye) határozza meg a sorrendet. Az győz, aki a legtöbb pontot érte el. Csapatbajnoki mérkőzésen a versenyzők által összesen elért legjobb 6 egyéni eredmény tulajdonoscsapata 1–1 jutalompontot kap. Egyenlő egyéni eredménynél az 1 jutalompont a vendégcsapat részére jár. A csapat által elért összeredmény alapján még további (2 vagy 1) jutalompont is jár; egyenlő csapat eredménynél a csapatok a jutalompontot megfelezik (1–1, illetve 1/2–1/2).
  • A mérkőzés végeredményét a megszerzett jutalompontok csapatok közötti szétosztása adja. A pontok aránya 8 : 0, 7 : 1, 6 : 2, 5 : 3 vagy 4 : 4, illetve 7 : 0, 6 : 1, 5 : 2, 4 : 3, 3,5 : 3,5 lehet.
  • Az ilyen arányú eredmény után a bajnoki táblázaton a csapatok győzelem esetén 2, döntetlen esetén 1–1 bajnoki pontot kapnak a jutalompontok arányának feltüntetése mellett. A győzelmet a bajnoki pontok nagyságrendje határozza meg.
  • A csapatoknál – amikor minden alkalommal az összes csapat versenyez – az egyes bajnoki találkozókon a csapatok az elért pont (fa) eredményeik alapján alkotnak sorrendet és az indulási létszámnak megfelelő fordított nagyságrendben kapnak bajnoki pontokat (pl. 7, 5, 4, 3, 2, 1), amelyeket pont (fa) eredményükkel együtt visznek a bajnoki táblázatra.
  • Azonos eredmény vagy pontszám esetén a sorrendet el kell dönteni:
    • Egyéni versenyben az egyenlő eredményt elért versenyzők között a jobb tarolás dönt. Ha az is egyenlő, akkor a kevesebb üres gurítást teljesített versenyzőt illeti meg a jobb helyezés.
    • Csapatbajnokságban a bajnoki táblázaton a jutalompontok aránya jelenti az előnyösebb helyet. Ha a jutalompontok is azonosak, akkor a helyezési sorrendet a csapatok által csak idegenben elért jobb össz-faeredmény határozza meg.
    • Csapattorna bajnoki táblázatán a jobb össz-faeredmény a döntő.
    • Kupaversenyben az a csapat van előnyben, amelynek összesített tarolási eredménye jobb, ha az is egyenlő, akkor az összesített kevesebb üres gurítás dönt.
    • Végső azonosság esetén egyéni versenyben két azonos helyezettet kell kihirdetni és díjazni, csapatbajnokságban pedig a továbbiakban egymás ellen elért eredmények a döntők.
    • Ha egyéni versenyen két versenyzőnek adnak azonos érmet (díjat), a következő érmet nem kell kiadni, vagyis két aranyérem esetén nem adnak át ezüstérmet, két ezüstérem esetén pedig bronzérmet.
  • Az eredményhirdetést közvetlenül a mérkőzés befejezése után kell elvégezni, ahol az érmeket és tiszteletdíjakat átadják a győztesnek és a helyezetteknek.Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Gallovits-Honfi-Szeles-Kovacs-Sport_A-tol_Z-ig/ch38.html#id545212

Itt Bloggerbirodalom épül!
Csatlakozz te is!